Szokoly Viktor /1835. április 22. - 1913. május 8./

Hatala Péterrel és Orbán Balázzsal egyidőben csatlakozott az u­nitárius egyházhoz, nem értve egyet a pápai csalhatatlanság tanával.

Oroszlányban született Szokoly József gyógyszerész és Galánthai Farkas Anna gyermekeként.

Verebélyen, majd Budán tanult a piarista gimnáziumban. A szabadság­harc alatt honvédnek jelentkezett, de fiatal korára való tekintetre nem sorozták be. Gimnáziumi tanulmányai után a nagyváradi akadémián, majd a pesti egyetemen tanult jogot. Két évi ügyvédi gyakorlat után az új­ságírással jegyezte el magát. Előbb különböző lapoknál dolgozott, majd 1860-ban Garabonciás Diák címmel szatírikus lapot indított. Később szerkesztője és állandó munkatársa volt a Bolond Miksa c. lapnak. 1865-ben megalapította a Hazánk és Külföld c. szépirodalmi és ismeretter­jesztő lapot, majd 1867-ben a Heti Postát. 1863-64-ben rendes munkatár­sa volt a Magyar Sajtónak és szerkesztette Emich Gusztáv Nagy Naptárát. 1861-ben megnősült.

1864-ben szív, vagy tüdőbetegsége miatt-orvosi tanácsra - falura költözött. Innen a Pest megyei Tinyéről küldte további cikkeit az újságoknak. Ebben a korszakában főleg gazdálkodással foglalkozott.

Szokoly Viktort az irodalmi pályára Horváth Cyrill indította el. Írt humoreszkeket, életképeket és elbeszéléseket. A szórakoztató műfaj­nak volt író- fordítója. Bár foglalkozott könyvkiadással is, de elsősorban újságíró volt.

Életét Esztergomban fejezte be.

Fölhasznált irodalom:

Szinnyei József: "Magyar írók élete és munkái." 1890-1914.

 - :"Haicint atya." Ker. Magvető. 1912. 2. füzet.

Kenyeres Ágnes: Magyar életrajzi lexikon. 1969.