A piski-hősnek mondott Csehi Miklós Tordán született Csehi Sándor és Kőszeghy Mária gyermekeként. Tordán, Kolozsvárt és Karánsebesen tanult, az utóbbi helyen a katonai iskolában. 1843-ban Orláton, 1846-ban - mint hadnagy - Kudsirban szolgált. Aktív részese volt a szabadságharcnak. Részt vett a piski csatában. A dévai fegyverletétel után kötéláltali halálra ítélték, majd az ítéletet 16 évi vasban töltendő várfogságra változtatták. Hétévi Kufstein-i fogság után azonban kegyelmet kapott.
1857-ben házasságot kötött Velits Lujzával, aki egy év múlva elhalálozott. Második felesége Kelemen Benő Kata nevű lánya volt. 1861-ben Csehi Torda egyik tanácsosa volt. 1869-ben, a honvédség újbóli szervezésekor a Szolnok- dobokai 32-es zászlóalj őrnagya, majd 1871-től a kolozsvári 30. zászlóalj parancsnoki tisztét töltötte be. 1877-ben, ezredesi ranggal vonult nyugdíjba. Mint nyugdíjas fölváltva élt Kolozsvárt és szucsági birtokán. 1904-ben szélhűdés érte és elhalálozott. Szucságon helyezték örök nyugovóra. Temetésén Ferencz József püspök és - az öreg honvédek nevében Nagy Pál számtanácsos búcsúztatta.
Csehi egyike volt a magyar memoir irodalom művelőinek.ˇMegírta Inczédy Samu őrnagy vörössapkás zászlóaljának történetét, mely elsőrangú forrásmunka a korabeli erdélyi hadviselés történetéhez.
Fölhasznált irodalom:
Orbán Balázs: "Torda város és környéke." 1889.
Kacziany Géza: "A magyar memoire irodalom 1848-1914-ig." 1917.
- : "Szigethy CS. Miklós." Unitár. Közlöny. 1904.
Bona Gábor: "Tábornokok és törzstisztek a szabadságharcban." 1983.