Szentiványi Bartók János   / 1650.k. - 1710. július, 18. /

Torockón született 1650 körül. Iskolai tanumányait Tordán kezdte. 1689-tol a kolozsvári kollégiumban tanult. 1695-1696-ban iskolafönök, majd három évig Bölönben tanitó volt. Innen Tordára ment iskolaigazgatónak.  1706-tól Derzsi Simó Pál utódjaként Tordán pap. 1707-ben a bágyoni köri gyülés szónoka volt.

1707-ben Tordai Szaniszló Zsigmonddal a Rákóczi-féle háború pusz­titásai elol Szabolcs megyébe Mándokra menekült.  Mivel az ottani refor­mátus esperes nem engedte prédikálni, a helység úrnojéhez, gr. Károlyi Sándornéhoz fordult segitségért. Az unitárizmus ismertetése véget irt egy rövid   confessiot "Az unitárius atyafiaknak vallástételek" cimen. /1708.máj . 25/ Ez a koncfesszió 11 fejezetbol állt és magába foglalta az unitáriusok ellen felhozott 6 vád cáfolatát.

Bartók János 1710-ben tért vissza Tordára, ahol éppen sáskajárás és dögvész pusztitott. O maga is a pestisnek esett áldozatul. Végrendeletében a tordal iskolának szolot, szántóföldet és belso telket hagyományozott.

Felhasznált irodalom:

Benczédi Gergely: "Tordai unitárius papok. "Ker.Magv.1888.

Orbán Balázs : "Torda város és környéke . "1889 .

Szinnyei József : Magyar irók élete és munkái . "1890-1914.

Varga Dénes : "A tordal unitárius gimnázium története . "1907 .

Varga Dénes : "Bartók János : Az unitárius atyafiaknak vallástételek. " L. A tordai unitárius gimnázitum története.1907.