Szegedi Lajos / 1503 - 1583./

Szegedi Lajos 1503-ban született - Bálint Sándor szerint­ Szegeden. Apja neve Dénes volt,

1525-ben- mint katolikus papi pályára készülo ifjú – iratkozott be a krakkói egyetemre, ahol a szintén ott tanuló Kálmáncsehivel kötött hosszantartó barátságot. Krakkói tanulóéveirol nem sokat tudunk, Itthon Székesfehérvárnak volt elso reformátora, Mint ilyen, a város lakóit elszakította a katolikus hittol. Neve 1547-ben bukkant föl zsoltárfordításával kapcsolatosan,

Magyarra fordított zsoltárát elküldte - kiadatás végett- Nádasdy-nak, aki azokat - birálat céljából .Bécsbe továbbította Szilveszter Jánoshoz. Syiveszter, aki Szegediben a -Fejérvárra küldött új­ testamentum fordításának megsemmisítojét vélte fölfedezni, rossz kritikát irt, miért is Nádassy nem vállalkozott a zsoltár kiadására.

A Szegedi- féle zsoltárfordítás a "közkedveltségu „ énekek sorába tartozott megtalálható a várady-féle énekeskönyvben, Szegedi Gergely /1569/ , Húszár Gál /1574/ és a Bornemissza-féle gyujteményben/ 1582 /, a Bártfa- i énekeskönyvben/1593/ és a Vasady-ko­dexben. A zsoltároknak ez a több helyen és többszöri kiadása cáfolta Sylveszter elmarasztaló bírálatát.

1533-ban szegedi Bécsben tanár volt.1556 táján mint erasznai plébános muködött, Az úrvacsora kérdésében Kálvin mellett foglalt állást .Erdély reformátussá tételében Kálmáncsehit segítette.Képviseletében vett részt 1557,junius 13-ikai kolozsvári zsinaton.

Az 1560-as évek elején Szegedi Dés folelkésze volt.részt vett a Heltai- féle Biblia fordításában, 1564-tol Kolozsvár magyar papja volt, 1567-tol antitrinitári­us, vitatkozó társa volt Dávid Ferencnek.Közremüködött Torda 1567-ik évi antitrinitárius hitre  térítésében.Részt vett a II, gyulafehér vári zsinaton/1578/.

1571-tol Szászvároson volt lelkész. A Dávid -Ferenc ellen  indított eljárás folytán Blandrata mellé csatlakozott. Szászváros­ban halálozott el 1583-ban.

Felhasznált .irodalom:

Borbély István: "A Heltai- féle Biblia” Ker.Magveto. 1910.

Dési Zajos:" XVI.sz,-beli magyar költok muvei 1566-1577-ig.” 1930.

Horváth János: "A reformáció jegyében.” 1957,

Szász János: „Az unitárius Dávid Ferenc elindulása." Unitár.Élet, 1966.3.sz.

Bálint Sándor: „Szeged reneszánszkori muveltsége."1975,

Zoványi Jeno: „Magyarországi protestáns egyháztörténeti lexikon, „ 1977.