Sommer János  / 1540 k. - 1574. aug.8. /

Somrmer János, Dávid Ferenc munkatársaként jelentosen hozzájá­rult az ugynevezett " tiszta unitárizmus" kialakitásához.

Sommer Németországban, Pirnában született. Frankfurtban szer­zett alapos humanista müveltséget, 21 éves korában a moldvai feje­delmi udvarban könyvtáros- és iskolaigazgatókén müködött közre Heraclides vajda kulturális reformjai végrehajtásában. A vajda bukása után Sommer 1565 -ben a brassói iskola élén megirta a magyar királyok történetét Szent Istvántól  I.Ferdinándig és a moldvai vérengzés történétét.

Sommez 1567 végen a besztercei iskola igazgatója volt, majd 1570-tól a kolozsvári iskolát vezette, ahol Dávid Ferenc nézetei mellett foglalt állást. Az antitrinitárizmushoz való csatlakozásának hü tükre a " Sátán cselszövése „ címu, acontiusi munka átdol­gozása volt, melyben kifejezésre jutatta azt a nézetét , hogy nem a dogmai szorszálhasogatás boldogit és, hagy bárki nézetének másra való rákényszerítése hiba. E munkában Sommer közös prófétai elvet hirdetett és a fölvilágosodás szellemének megfeleloen a szósze­rinti értelmezéssel szemben a gyakorlatot alkalmazta.

1571-ben, János Zsigmond halála után Sommer  „Oratio funebris”

kezdetü munkájában ismertette a néhai fejedelem valláspolitikáját és igazolta török barátságát, Teológiai jellegu munkáit a finom stílus és az átfogó elmélet tette jelentossé, Kísérletet tett a reformáció és a humanizmus közös nevezore hozatalára és kifejtette

a szentháromság-tanának antik filozófiából való származását. Külömb­séget tett az isteni személy és az isteni lényeg között. Elsoként ismerte föl, a szentháromság-tanban a filozófiát és próbálta meg annak történeti analizálását. Magáévá tette  a Palaeologus bibliakri­tikai módszerét, de annak fölhasználására kevés alkalom adódott,

1574-ben írta meg " Pestis idején” cimu versét. Ez évben csa­ládjával együtt a pestisnek esett áldozatul.

Fölhasznált irodalom:

Borbély István; '' A mai unitárius hitelvek kialakulásénak törté­nete.” KerMagv. 1924.

Gál Kelemen:" A kolozsvári unitárius kollégium története." 1935.

Horváth János: „ A reformáció jegyében”. 1957.

Klaniczay Tibor: " A magyar irodalom története 1600-ig.”l964.

Pirnát Antal: "Az erdélyi antitrinitárius irodalom 1570-ben.” 1961.

Szentmártoni Kálmán: " Heraikledes  Basilikos Jakab moldvai feje­delem és a magyarok."