A legnagyobb székelynek mondott Orbán Balázs Lengyelfalván
született Orbán János és a görög származású Knechtel Eugenia gyermekeként.
Iskolai tanulmányait Udvarhelyen kezdte a római katolikus, majd ugyanott a református iskolában. Szüleivel - örökségi ügyben Konstantinápolyba költözött. A konstantinápolyi pörösködés ideje alatt bejárta Palesztinát, Szíriát, Arábiát, Egyiptom északkeleti részét és Görögországot. A forradalom hírére 150 főből álló szabadcsapatot szervezett, de útközben tudomást szerezve a szabadságharc végéről, visszatért Konstantinápolyba. Itt bujdosó honfitársai életkörülményén igyekezett javítani. Mivel az osztrák hatóságok nem tették lehetővé hazatérését, önkéntes száműzetésbe ment Angliába. Itt Londonban és Jersy szigeten tartózkodott. Londonban a keleti irodalmat tanulmányozta, hogy jobban írhassa meg keleti utazásának történetét.
Az októberi diploma és a februári patens kedvező hatására visszatérhetett szülőföldjére. Az apai birtokból csak Szejkefürdőt kapta meg, ezért szakított a bárói cím használatával. Itthon sajtó alá rendezte keleti utazásának anyagát, majd 1871-ben politikai pályára lépett s mint szélső ellenzéki politikus tevékenykedett. 1870-től a függetlenségi párt országgyűlési képviselője volt, majd 1870 és 1883 között a székelykereszturi és a berettyóujfalusi választókerület képviselőjeként működött.
Irodalmi kísérletei udvarhelyi diákkorában kezdődtek. Nagy hatással volt rá, a februári forradalom szociális teorétikusa Louis Blanc. Fő munkája a "Székelyföld leírása "/1863-73/ c. könyve volt, melyben székelyföldi útján látottakat és hallottakat örökítette meg. Forrásértékű munkáját etnográfiai és históriai szempontból egyaránt számottevőnek ítélték. Benne még addig nem közölt történeti adatokat adott közre. Munkájának frisseségét és üdeségét leírásának biztonsága szolgáltatta. A munkában Ortutay a néprajz romantikus hőskorának legjelentősebb művét látta, melyet Jókai Mór hét legkedvesebb könyve közé sorolt.
A kötetben megtalálható az egész székely etnikum jellemzése, a székely életmenetel, a küzdelmek és a szokások. Jelentősek a könyvben található népmesék és a számszerint 356 fénykép - illusztráció. Ismertek képviselőházi beszédei.
Orbán írt az Ország Tükrébe, a Hazánk és Külfödbe, a Kolozsvári Nagy naptárba, a Vasárnapi Újságba, a Századokba és több más ismert korabeli lapba és folyóiratba. Politikai tanulmányúton járt Franciaországban és Svájcban. Turinban fölkereste Kossuth Lajost is. Mindig díszmagyarban járt, ezzel tiltakozva a kormány elnémetesítő politikája ellen.
Politikai hitvallása erősen hazafias színezetű volt. Az unitárius egyházba politikai indíttatás révén csatlakozott képviselő korában. Ferencz József szerint vallásos missziót teljesített azzal, hogy sokan munkája révén ismerkedtek meg az unitárizmussal és csatlakoztak az egyházhoz. 1876-ban a székelykereszturi gimnáziumnál alapítványt létesített, melynek odaítélésében a diákság titkos szavazását kívánta érvényre juttatni. Végrendeletileg örökösévé az egyházat tette. Amint végrendeletében írta "földi javait a hazai közművelés és fajmentés oltárára szentelte."
Orbán életének utolsó szakában sokat betegeskedett. Budapesten halt meg. Szelykefürdőn helyezték örök nyugovóra. Halála után javaslat született egy Udvarhely központú "Orbán Balázs Irodalmi Társaság" alapítására és egy Hargita monográfia kiadására. A székelykereszturi unitárius gimnázium a nagy székely nevét viseli.
Fölhasznált irodalom:
Boros György: "Orbán Balázs emléke." 1890.
Jakab Elek: "Emlékbeszéd dr. Orbán Balázs felett." 1891.
Bíró Lajos: "Orbán Balázs." Pásztortűz. 1921.
Bányai János: "A legnagyobb székely." Pásztortűz. 1925.
P. Szentmártoni Kálmán: "Orbán Balázs emlékezete." Pásztortűz 1929.
Agárdi Ferenc: "A nagyvilág Magyar vándorai." 1955.
Ortutay Gyula: "Halhatatlan népköltészet." 1966.