Kozma Gyula /1853. - 1910. november 11./

Alsósiménfalván született papi családban. Székelykereszturon és Kolozsvárt tanult. Teológus korában a gr. Eszterházy családnál volt nevelő.

Kozma 1875-ben polgáriskolai tanító képesítést, majd három év múlva középiskolai tanári oklevelet szerzett és Budapesten tanított. 1878-ban házasodott. Felesége Tiszay Józsa, Buda egyik régi, te­kintélyes családjának volt tagja.

Kozma 1884-től a Budapest, II. kerületi polgári leányiskola igaz­gatója volt. Mint ilyen a nőnevelés eszméjének volt előmozdítója. Női kereskedelmi tanfolyamokat szervezett és részt vállalt a fővárosi polgári iskolák, tanítóképzők és a felsőbb leány iskolák reform munkájá­ban. 1887 óta külső bírálója, majd rendes tagja volt az Országos Köz­oktatásügyi Tanácsnak. 1895-ben a csongrádi iskolák miniszteri biztosává nevezték ki.

Hivatásának tekintette a nemzeni nyelv védelmét. Nevéhez fűződött a budapesti III. kerületi takarékpénztár alapítása. Tagja volt a tör­vényhatósági bizottságnak és a budapesti egyházközségnek. A Dávid Fe­renc Egyletben alelnöki tisztséget töltött be.

Mint a szakirodalom művelője földrajzi, csillagászati és történel­mi tan- és kézikönyveket írt. Értekezései, ismeretterjesztő cikkei, tan-könyvbírálatai a szak- és a napi lapokban jelentek meg. Két évig szer­kesztette a Polgári Iskola c. tanügyi folyóiratot. Nevét alapítvány is őrzi.

Fölhasznált irodalom:

Ürmösi Gyula: "Kozma Gyula." Unitárius Közlöny. 1909.

- : "Egyházi és iskolai mozgalmak." Unitárius Közlöny. 1910.