Tordán született székely lófő családban. Teológiát végzett, majd hosszas seniorkodás után a kolozsvári egyetemen történelemből és magyar nyelvből szerzett tan tanári oklevelet. A kolozsvári unitárius kollégiumban történelmet, filozófiát és magyar irodalmat tanított. Mint tanár nem tartott magával ragadó nagy előadásokat. Inkább beszélgetett tanítványaival, polemizált és kritizált. Mint a kollégium könyvtárosa, az unitárius művek és főleg népköltészeti termékek gyűjtésével tett jó szolgálatot.
Kanyaró életének legnagyobb részét az unitárius történetírásnak szentelte. Elmélyült a XVI. sz. nagy hitvitáiban és azokról a folyóiratokban közölte észrevételeit. Merésztollú irodalmár volt. Munkáiban rengeteg anyagot közölt, azokat szókimondó őszinteség jellemezte. Egész lényét az egyházszeretet hatotta át. Ennek jegyében végezte egyháztörténeti kutatásait. Megírta Dávid Ferenc életrajzát és az Akadémia megbízásából Zrínyi Miklós életét.
Kisebb munkái az Erdélyi Múzeumban, a Magyar Könyvszemlében, a Koszorúban, a Magyar Nyelvőrben jelentek meg. Fő kutatási területe a XVI. és XVII. sz. volt.
Kanyaró a kolozsvári Karolina kórházban fejezte be életét. Koporsóját egyetlen koszorú, tanártársaié díszítette. Temetése után az egyház "Kanyaró Ferenc emlék lapot" létesített unitárius egyháztörténeti munkák jutalmazására.
Fölhasznált irodalom.
- : "Kanyaró Ferenc" Unitár. Közlöny. 1900, 1908, 1910.
- : "Kanyaró Ferenc 1859 - 1910." Egyetemes Philologiai Közlemények. 1910. Borbély István: "Kanyaró Ferenc." Unitár. Egyház. 1910. 4. sz.
Kovács Lajos: "Unitáriusok a közművelődés szolgálatában." Ker. Magvető. 1992.
Gál Kelemen: "A kolozsvári unitárius kollégium története." 1935.