Firtosváralján született, ahol apja tanító volt. Udvarhelyen agyagipari és kőipari tanuló volt, de ugyanott tanult az áll. főreáliskolában is. Innen a székelykereszturi állami tanítóképzőbe ment, ahol 1908-ban szerzett tanítói oklevelet. Ez évben 100 aranyat kapott az Eötvös Alaptól. 1908-ban beiratkozott a budapesti Képzőművészeti Főiskolára. 1912-ben polgári iskolai néptanári diplomát szerzett. Tanári pályafutását Abrudbányán kezdte. Ez évben 14 napot töltött Olaszországban. Iskolájában vezette a Közművelődési Egyesület dalárdáját és zenekarát. Az iskolát három nagy lépcsőházi falfestménnyel díszítette.
1915-ben nősült. Felesége Tabakovits Ilona volt. 1919-ben áttelepült Magyarországra. Gyulán tanított az ottani polgári leány iskolában. 1917-ben -megrendelésre megfestette a kolozsvári tudományegyetem Ásványtani Múzeuma részére a verespataki római bányaműveket és részt vett az erdélyi festők kiállításán. 1922-ben kezdeményezte a békésmegyei festők kiállítását, és Iparművészeti Társulat alapítását. Ennek keretében 16 kiállítást rendezett. Háromszor nyert díjat.
Kiállított a budapesti Nemzeti Szalonban és Gyulán.
1923-óta a gyulai unitárius tanulók megbízott hitoktatója, a szórványegyházközség kántora és 53 évig gondnoka volt.
Írt turisztikai és néprajzi cikkeket. Gyulán halt meg fulladásos betegségben. Fölhasznált irodalom:
Kiss István: "Levél Zsakó Gyulához." 1965. Kéziratban.