Jovedétsi András  / 1650.u - 1710. szept. 11./

A szász lutheránus Jövedics faluból származott. Mint a kolozsvári iskola tanulója, tudományban társai fölé emelkedett. 1676- 79-ig a leydeni egyetemen tanult.

1679- Kolozsvárt tanár, 1680-tól ugyanott igazgató volt. Nevezetes 1683-ban hozott iskolai törvénye, mely szerint a teológusok, egymást vált­va, vasárnap reggel 6 órakor, büntetés terhe mellett kötelesek egyházi beszédet mondani. E beszédeknek szépen kidolgozottnak, tisztának, világosnak, épitonek és meghallgatásra érdemesnek kell lennie .

Jövedétsi volt a kolozsvári iskola utolsó szász származású igazgatója.

1687-ben a kissárosi zsinat a tordai iskola fogondnokává választotta.

1689-tol szász és magyar részrol Kolozsvár plébánosa volt, de egyben az iskola igazgatója is Plébánusságának idejére esett az ó-vári iskola elvétele. Ugyancsak plébánussága alatt az ecclesia Bethlen Gergely kérésére és jótállása mellett 2.000 aranyat adott kölcsön Apafi Mihály fejedelemnek.

Jövedétsi a püspök távollétében püspöki feladatot végzett . Zsinatot hívott egybe. Ahogy Gál Kelemen írta "a kor zavaros és szerencsétlen idejében fenntartó oszlopa és támasza volt az egyháznak."

Teológiai író volt, aki imákkal és egyházi beszédekkel jelentkezett. Egy kötetben 64 dolgozata maradt fönn melyeket a templomban is elmondott. Ismert 14 nagyterjedelmü imája, melyben nagy jelentoséget tulajdonított Jézus vérének, de nem tekintette azt az emberi bunt eltörlo áldozatnak.  Az üdvöt, az életet, a jövo boldogságát Istentol várta.  

Ismert egy Koncz  Boldizsárral közösen irt , az 1695. évre szóló "Könyvecské"-je, melyet 1700-ban adtak ki ,de amely nem maradt fönt nyomtatásban. Boros György ennek okát abban látta, hogy a könyv a köznép számára iródott. A köznép pedig nem tartozott a könyvet , a jövo szármára átmento társadalmi réteg közé.

Fölhasznált irodalom:

Boros György: Szertartások és vallási szokások az unitárius egyházban.  KerMagv. 1932.

Gál Kelemen: A kolozsvári unitárius kollégium története.  1935.