Ifj. Heltai Gáspár   / 1560. k. - 1617. okt. l0  /

A XVI.sz. második és a XVII.sz. elso felének volt ifj. Heltai Gáspár jelentos unitárius nyomdásza.

Herepei János fölemlítette, hogy ifj. Heltai magánéletérol fölöttébb keveset  tudunk. Nem ismerjük sem házasságkötésének évét,    sem felesége, sem korán elhunyt gyermekeinek nevét.  Születési éve is bizonytalan. Sebesi Pál születésének évét 1560 körülre tette.

A kór, amelyben az ifj.  Heltai élt, meglehetosen változatos volt. Erdély a nagy hitviták korát élte, A hitviták mellett a fejedelem­választások és a velük fellépo zavaros állapotok jellemezték Heltai korát.    Megélte János Zsigmond szabad szellemu uralmát, a trónigényel

fellépett Békés Gáspárnak a hatalom elnyerése érdekében tett sikertelen lépéseit, és Báthory István trónralépését és lengyel királlyá választását,. Báthory Kristóf, Zsigmond.II. Rudolf és Báthory Endre uralmát, Székely Mózes néhány hónapos fejedelemségét, Mihály és Basta dúlását , Bocskai István, Rákoczi Zsigmond és Bethlen Gábor fejedelemségét.

Az ifju Heltai, apja, majd annak halála után, anyja óhajára az „unitáriusok jeles foiskoláján”  tanult.  Itt 1575- 1580 között elvégezte a középso tagozatot.  Iskolázottságát-  Herepei szerint ­

az a körülmény bizonyitja, hogy a kifogástalan latin tudást igénylo városi jegyzoi tisztségre választották meg. A kolozsvári antitrini­tárius iskolában Femich János keze alatt tanult. Tanulmányainak ered­ményeképpen olyan muvelt értelmiséggé vá1t, aki jól bírta a magyar,

a német és a latin nyelvet.

Az iskolából kikerült ifj. Heltai 1582-ben, anyja halálávál a családi nyomda élére állt s azt jegyzoi tisztségre történt megválasztásáig vezette. Sebesi szerint anyja halálával nem csak a nyomdát, hanem a nyomda müködési helyét, az óvárosban lévo házat is örökölte.

A nyomda termékein neve csak 1584 óta szerepelt, Egy ideig a nyomda vezetoje Segesvári Gáspár volt.  Ifj. Heltai Gáspár nyomodászságát illetoen megoszlanak a nézetek.  Herepei a nyomdászságot az ifj, Hel­tai  fofoglalkozásának mondotta. Gulyás Pál szerint nem képzett nyomdász   s inkább a városi hivatalban, semmint a nyomdában töltötte ide­jét.  Horváth János, majd Gulyás Pál arról szóltak, hogy az  ifj. Heltai 1601-ig vezette a nyomdát, míg Herepei szerint a muhely vezetoségében az  1611-ik esztendo a változás ideje.

Ballagi Aladár szerint Keltai apjától nemcsak. a nyomdát, hanem annak tehetségét  is örökölte. Bár kezdetben csak megrendelésekre dol­gozott, a nyomdából kikerülo muvek szerzoi mind ismert és nagynevu emberek.

Gulyás Pál  statisztikája  szerint az ifj. Heltai 17 esztendo   alatt 27 magyar, ugyanannyi latin és egyetlen németnyelvu munkát adott ki.  Mint nyomdász, eleget tett többféle megbizásnak. Herepei feljegy­zése szerint 1600-ban, a városi tanács megbizásából két ízben megfordult

Mihály vajda gyulafehérvári  udvarában, egy izben pedig Gyaluban, Naprágyi Demeter katolikus püspöknél.

Az ifj. Heltai 1595- 96-ban  városi számadó gondnoki tisztet töltött be.  1600-1602-ig adószedo, 1609-ben osztozóbirósági jegyzo­könyvvezeto és l611-tol városi jegyzo volt.

Az ifj.  Heltai munkájaként került ki nyomdájából 1591-ben a  "Magyar Aritmetika” azaz, „A  számvetésnek tudománya" cimu munkája.  Spiemann szerint ez Frissius Rainer holland matematikus Debrecenben 1577-ben kiadott munkájának magyar nyelvu átültetése volt. Zemplén Jolán az említett munkát olyan önálló alkotásnak mondta,  amely az alapveto számtani müveleteket ismertette. Példakért a helyi viszonyokhoz fordult s helyi pénzértékeket, súlymértékeket és piaci árakat közölt.

Ferenczu Zoltán ifj. Heltainak tulajdonította az  1592-ben meg­jelent, két kiadást is megért „Csizió”-t, Szabó T. Attila pedig egy latin-magyar-német szinonima szójegyzéket. Kanyaró Ferenc tanulmánya nem zárta ki annak lehetoségét,hogy  ifj. Heltai ugy a városi tanácsot, mind a nagyközönséget ellátta új naptárral is.

Ifj.Heltai hat évig viselt jegyzoi tisztsége alatt az általa vezetett városi jegyzokönyvek nem csak ügyviteli pontosságról,hanem irói kézségrol és rátermettségrol is tanuskodtak. Heltaí bejegy­zései a hivatalos határozatokhoz krónika szerüen kapcsolodtak s nagy becsecsu forrás anyagot öriztek meg az utókor számára.  Herepei szerint ezek a jegyzokönyvek megérdemelnék nyomtatásban való kiadásukat.

Szabó T. Attila ifj. Heltai Gáspárnak a magyar helycsirás terén kifejtett uttöro munkáját értékelte legjobban. E téren kifejtett mü­ködését Szabó igy foglalta össze: "a magánhangzók jelölésében ifj. Heltai apja, nyomdokán haladt, de további egyszerüsitéssel elérte,

hogy az „ö” és az „ü" jelölésére az „ö” és „ü” betut használják.  Kiküszöbölte a helyesirásból a gy, ly, ny, ty tekintetében mutatkozott zurzavart azzal, hogy a mai helyesirásban használt „t” jelekkel élt.

Herepei szerint ifj. Heltai Gáspár végelgyengülésben halt meg. Zoványi elhalálozásának idejét 1628.okt. l0-re tette, viszont Sebes Pál úgy tudta, hogy 1617.okt. l0-én mondott bucsut a földi életnek.

Felhasznált irodalom:

Ballagi Aladár: "A magyar nyomdászat történeti fejlodése 1472 ­1878-ig.” 1878.

Ferénczi. Zoltán: "A kolozsvári nyomdászat története. " 1896.

Kanyaró Ferenc: "Néhány szó régi nyomtatványainkról, " Magyar Könyv­szemle 1897.

Gulyás Pál: „ A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI.sz.-ban”1936.

Zoványi Jenö: "Két régi magyar nyomdász halálának ideje" Magyar könyvszemle.1937.

Horváth János: „A reformáció jegyében.” l957.

Herepei János: „Kisérletek a kolozsvári Heltai nyomda tulajdonosai­ megállapitására.”1971.

Szabó T. Attila: "Az ifj. Heltai Gáspár élete és helyesirása ismeretéhez”l971.

Gulyás Pá1: „A könyvnyomtatás Magyarországon a XV. és XVI.sz.-ban". 1936.

Sebes Pál: „Heltai nemzetség” KerMagv..1974.

Spielmann József: „A közjó szolgálatában. " 1977.