Műfordító. Újpesten született. Saját erejéből végezte tanulmányait. 1912 - 1919-ig a fővárosnál szociálpolitikai munkát végzett, és mint a Nyugat c. folyóirat szerkesztőségi titkára két évtizedig volt cikkírója a haladó szellemű folyóiratnak.
Hajdú magánúton megtanult norvégul és dánul. Az I. világháború után egy darabig állás nélkül maradt. 1920-tól a skandináv irodalmat tolmácsolta.
1929-ben a Norvég Írószövetség tagjává választotta. 1945-től a budapesti Szabó Ervin könyvtár igazgatója volt. 1948-tól 1953-ig a Fővárosi Levéltárt vezette. Munkásságát a norvég Szent-Olaf érdemrenddel és a Szocialista Hazáért érdemrenddel ismerték el.
Igaz unitárius önfeláldozással, ideálizmussal és törhetetlen hittel állt a magyar művelődés szolgálatában. A legnagyobb mesterművek fordításával tette gazdaggá népünk, nemzetünk érzés és gondolat világát - írta 1936-ban az Unitárius Értesítő.
Fölhasznált irodalom:
- : "Hajdú Henrik két versfordítása." Unitár. Értesítő. 1936. április
Kenyeres Ágnes: "Magyar életrajzi lexikon." 1981.