Kolozsvárt született Gyergyai László városi tanácsos és Barra Krisztina gyermekeként.
Iskolai tanulmányait Kolozsvárt végezte. A kir. líceumban jogot végzett.
1821-ben felesküdött az erdélyi kir. főkormányszékhez és Marosvásárhelyen a kir. táblánál dolgozott. Itt tett ügyvédi vizsgát. 1823-tól a kolozsvári tanácsnál igazgatói tisztet töltött be.
1825 - 1833-ig a helytartótanács főjegyzője és igazgatója volt. 1825-ben a portugál királyi herceg kolozsvári látogatásakor a kolozsvári Nemzeti Színház díszelőadásán Gyergyai a "Bűvös vadász" darabban lépett föl. Hangja tenor. Magánénekese volt Ruzitska György társulatának.
1840-1848 között oratóriumokat fordított a színház részére. Beszélt olaszul és németül.
1833-ban a helytartótanács tanácsosa volt. A következő évben a kolozsvári országgyűlésen követi minőségben vett részt. Tagja volt annak a bizottságnak, amely a Karok és Rendek sérelmeit vitte Ferencz császárhoz.
1827/38-ban a szebeni országgyűlésen Kolozsvár követeinek volt egyike. 1848-ban a pesti országgyűlésen Kolozsvárt képviselte. 1849-ben a hétszemélyes tábla rendes tagja volt. Letartóztatták és csak kezességi alapon engedték Kolozsvárra költözni. Kénytelen pályafutását elölről kezdeni. Előbb a városnál díjnok, majd főbíró és végül király-bírói szerepkört vállalt.
1851-ben nősült. Felesége Szerdahelyi József színész első felesége, Schwenter Júlia volt.
Több munkát írt. Foglalkozott betegségek és gyógyítási módok leírásával és a magyar nyelv kérdéseivel. Szerkesztette a Kolozsvárt megjelent Erdélyi Házisegéd c. kalendáriumot /1840-41-re/.
Gyergyai halálát szívhártya-vízkór okozta. A megemlékezések sokat tudó, szabadelvű férfiúnak mondták.
Fölhasznált irodalom:
- : "A Magyar Nyelvőr dolgozótársai és gyűjtői." Magyar Nyelvőr. 1873.
- :"Gyergyai Ferenc." Fővárosi Lapok. 1874.
Söpflin Aladár: "Magyar színművészeti lexikon." 1929.
Gaal György: "A két Gyergyai az egyház és a tudomány szolgálatában". Ker. Magvető. 1981.
Gulyás Pál: "Magyar írók élete és munkái. /új sorozat/" 1992.