Dobai István /1899. január 22. - 1938. szeptember 4./

Székelykereszturon született. Itt és Kolozsvárt tanult a tanító­képzőben. Mint teológus hallgatója volt az egyetem bölcsészettudományi karának is. Az I. világháborúban katona volt. A 82. ezredben szolgált Tamási Áronnal. Teológiai tanulmányaira a háború után került sor. Már a teológus évek alatt folytatott irodalmi tevékenységet. Tagja volt a Tizenegyek írók közösségének. Vargyasra ment papnak, ahol mintaszerű Szövetkezetet és műkedvelő társaságot szervezett.

Szerkesztette a Dávid Ferenc Füzetek XVII. számát. Meséi és versei a Cimbora c. lap hasábjain jelent meg. Verses kötetének megjelenését Ba­lázs Ferenc segítette elő. Versein Ady hatása érződik.

Életét hosszas szenvedés után Vargyason fejezte be.

Fölhasznált irodalom:

Kacsó Sándor: "Virág alatt, iszap fölött." 1971.

Jancsó Béla: "Irodalom és közélet." 1973.

Balogh Edgárd: "Romániai magyar irodalmi lexikon." I. k. 1981.