Békés Gáspár / 1520 - 1579. nov.7./

             A János Zsigmond halálával megüresedett erdélyi fejedelmi szék egyik várományosa, Békés Gáspár 1520-ban született Békés Lász­ló, lugosi vicebán gyermekeként.

Pályáfának kezdeti nehézségein Petrovics Pétér segítette át, aki felismerve sokoldalú képességét, Izabella és János Zsigmond ke­gyeibe ajánlotta. A fejedelmi udvarba 37 éves korában feljutó Békés a nemzeti királyság ügyének szentelte életét.. Ennek megfeleláoen Erdély és Észak-kelet Magyarország egyesítésének elomozdításán munkálkodott. Elöbb a a török, majd a császárral való szövetség igény­bevételével igyekezeti célját megvalósítani. Elso sikeres követsé­gét 1556-ban vezette Konstantinápolyba, mikor is megnyerte a szul­tán segítségét Szendi Lázár betöro hadainak kiveréséhez.

A második, törökhöz vezetett követ- irtja 1566-ban következett be, János Zsigmond Solimán elötti tisztelgésekor, a kíséretében lé­vo fourak sorában. A nagyvezér látogatásától a fejedelmet lebeszél­te, magára vonva vele annak élete végéig tartó haragját.

Megszerezte Fogaras várát  Majláth Gábortól.   János Zsigmond végrendeletének volt egyik végrehajtója és Huszt várának társtulajdonosa.

1567-ben nosült. Felesége harinnay Farkas Anna nevü lánya volt,  aki házasságuk második évében, nem sokkal fiúk, Gábor születése után,  elhalálozott.

Szolimán szultná Szigetvár alatti halálával megváltozott Erdélynek a törökhöz való viszonya. Mint sokan mások is, Békés is a nemzeti királyság helyreállítását a császárral látta megvalósithatónak. Eloször a Dobó - Balaas - féle felsómagyarországi összees­küvésnek vált szellemi mozgatójává, majd a fejedelem és a császár kibékítését tuzte ki célul, mégpedig a fejedelem és valamelyik német fohercegno házassága révén. Békés a leánykéro követség vezetotejeként 1570-ben a császári udvarba ment, ahol urának bár feleséget nem tudott szerezni, de közremuködött a speyeri szerzodés megköté­sében, melynek életbe lépését a fejedelem halála akadályozta meg. A szerzodés megkötése körüli érdemeinek elismeréseként a császártól igérétet kapott a fejedelmi szék megnyerésére. Ettol azonban elütötte Báthory István, akit János Zsigmond temetés után hazai és török segítséggel Erély fejedelmévé választottak.

A fejedelemségtol elütött Békés császári segítségben bízva, elobb Fogaras várába huzódik, majd innen kiugrasztva, a császárnál ke­resett menedéket, A császár azonban segítségnyújtás helyett csu­pán eszköznek használta föl Báthory sarokba szoritására, Mikor a császári hát és a porta érdeke úgy kivánta, még az országból is szám­uzték. A bukott fejedelemjelölt a császár hallgatólagos és a porta csapdául állított szóbeli biztatására betört Erdélyba,  A felülte­tett, - foleg antitrinitárius - székelyeket Báthry István Kerelo­szentpálnál leverte, Ettol kezdve Békés mindaddig földönfutóvá lett, amig Báthory megbocsájtotta lázadását és szolgálatába fogadta.

Részt vett Báthory oldalán Dancka meghaditásában, majd a Rettenetes Iván ellen folytatott diadalmas háborúban.

1579 november 7-én halt meg Vilnában, a háborúban kiújult gyomorbetegsége követ­keztében. A Vilna melletti Békés oromnak nevezett halmon helyezték örök nyugovóra

Felhasznált irodalom:

Kováry László: "Erdély történelme." 1859”

Kispál László: "Erdély fejedelmi kora.” 1940.

Istvánfi Miklós: "Magyarország története 1490 -1606-ig.1871.

Jakab Elek: János Zsigmond választott magyar király és erdélyi fejedelem élete és uralkodása, "Ker,Magveto.1863.

Szadeczky Lajos: "Kornyáti Békés Gáspár.” 1887,

Jancsó Benedek: "Erdély történelme."1931,